Biztosan mindenki mástól. Van aki a szépséget részesíti előnyben, más a lelket. Van aki a testet, formát súlyt, alakot. Van aki a természetességet. Ahányan vagyunk, annyi félék. Viszont minden nőnek eljön az a pont az életében, mikor elfelejt NŐ lenni.
Én magam egy talpraesett, amazonnak képzelem magam. Egy olyan NŐnek aki akár a jég hátán is megél! Aki előtt nincs akadály amit le nem kűzd, át nem hidal. Hozzá teszem a lányaimat is ilyennek neveltem. Na szóval visszakanyarodva hozzám. Az Én életemben az anyaság hozta el azt a pillanatot amikor elfelejtettem hogy NŐ vagyok.
1995.
Februárban belekezdtünk az esküvő szervezésbe. 7. év után már "Illett" összeházasodnunk. Meg is kaptuk az időpontot szeptemberre. Júliusban kiderült babát várok. Nagy volt a boldogság. Szeptemberig rettenetesen figyeltem, mit eszek mit iszok, rettegtem attól, hogy nem nem fogok beleférni a gyönyörű menyasszonyi ruhámba. Teljesen szűk ruhám volt, senki észre nem vette, hogy babát várok, pedig akkor már betöltöttem a 4. hónapot. Na de aztán ...
Azt mondták egyek kettő helyett. Hát Én ezt szépen be is tartottam, csak úgy szaladtak felfelé a kilók. 60-ból 70, 80, 90 majd túl a 100-on.
Egyre kövérebb lettem, egyre depressziósabb. Nem jött rám semmi. A 38 cipőimet 41 cseréltem. A kosztümöt kinyúlt melegítőre. Nem volt már kedvem sminkelni, nem volt már kedvem semmihez. Csak ültem a lakásba ettem reggeltől estig. Az evés volt az egyetlen amiben megleltem a boldogságom. Hiába mondta nap mint nap a férjem:
- Olyan szép vagy, kismama vagy, majd lemegy.
- 15 évig élsportoltál, napi 3 edzés, hidd el hamar visszakapod a régi tested.
Nem érdekelt! Nem érdekelt már semmi. Leszedtem a tükröket, nem mentem utcára. A kirakatüvegben ha megláttam magam hányni tudtam volna, úgy éreztem mindenki engem néz. Utáltam az életemet, de mégjobban magamat. Persze emiatt egyre jobban távolodtunk el egymástól a férjemmel.
1996.
Megszületett az első gyönyörű kicsi lányom. Fiatal voltam, naív, első gyerek. Azt gondoltam megszültem, másnap olyan testel ébredek mint 9. hónappal ezelőtt. Hát nem így lett. Fogtam a beesett hasamat, lógott rajta a bőr. Max. 10kg kevesebb voltam (baba, víz, burok stb.) de ennyi.
Jött a szoptatás enni kellett, hogy legyen tejem. Egy grammot nem tudtam fogyni. Utáltam magam. Beletörődtem Én már a régi sosem leszek, elajándékoztam mindenem, nem akartam naponta fájdítani a szívem a kis csinos rucikkal.
Aztán jött a döbbenet. A férjem elhagyott. (Amin amúgy nem is csodálkozom. Hiszem, hogy egy kapcsolat 2 emberen múlik. Ebben a válásban Én voltam a ludas, bár nem tudatosan.)
A válás volt az ami helyre tette az agyamat, a lelkivilágomat. Örökre hálás leszek érte! Ha nem így történik, lehet sosem kapom a testem vissza.
1997
Pikk-pakk gyorsan ledobtam minden pluszt amit magamra szedtem és újra NŐ lettem. Fodrászhoz jártam, kozmetikushoz, szoláriumba, edzőterembe. Újra csini ruhákba öltöztem, újra 38 cipőt hordtam. Újra szexi amazon lettem, aki előtt nincs akadály!
2015
Érdekes az élet! Vagy ahogy Én hiszem a SORS. A lányom életében 20 év elteltével megismétlődött ugyanez.
Sajnos a kűzdelme akkor ott nem ért véget, azóta is kűzd rendületlenül.
Őt nem az anyaság, őt a betegség tiporta földre. Ugyanúgy elfelejtve, hogy igenis Ő a NŐ! A kezeléseknek, a kűzdelemnek, a fájdalomnak és még ki tudja minek köszönhetően nagyon elhízott. Hiszem, hogy a súlyprobléma mindig a lélekkel van összefüggésbe, de erről már írtam http://anitavilaga.blogspot.hu/2015/09/van-egy-mondasom-szamomra-3-fele-ember.html?m=1
Átélte mindazt amit Én 20 éve. Nem fért bele semmibe, megnőtt a cipőmérete. Depressziós lett, az éves jelentette számára a legnagyobb boldogságot. Sose felejtem mikor a 20. születésnapja volt. Azt mondta nekem: Anya Én a 20. születésnapomat nem így képzeltem, 100 kilósan, kövéren, kopaszon. Meg tudott volna szakadni a szívem!
2016
Aztán ha már ismétli magát a SORS, hát akkor miért ne, sajnos az Ő kapcsolata is ráment erre az egészre.
2017
A küzdelme még tart, bár már jócskán kifelé megyünk belőle.
Pikk-pakk Ő is elkezdett lefogyni. Újra sminkel, újra szeret öltözni. Újra szépnek, csinosnak érzi magát.
Egyetlen bánata, hogy oda lett a derékig érő, születésétől növesztett gyönyörű haja.
Persze anya és anya ismeretsége előtt nincs akadály, így a pár centis hajából egy teljesen új speciális technika segítségével, visszakapta önmagát. (Tresó Erika http://haircontrast.hu/ ezer hála és köszönet! )
Sokan kérdezik, hogyan működik mindez, íme itt a videó!
Tegnap említettem a fodrásznak sosem gondoltam volna, hogy ennyire hiányzik a haja. Olyan számára mint egy köpeny. Abban a pillanatban ahogy magára vette újra Ő a NŐ!
Ha téged kérdeznélek mit válaszolnál:
"Mitől lesz NŐ a nő?"
Várlak szeretettel a világomba https://www.facebook.com/groups/338815019928000/
Várlak szeretettel a világomba https://www.facebook.com/groups/338815019928000/
Megjegyzések
Megjegyzés küldése