Saját fotó
Anita Viktória Szabó
Mert velem mindig történik valami...
"Addig nem nyugszok..."

Pakolásztam a szekrénybe. A kezembe került egy farmer. Kibontottam, nézegettem, a fél testem se fér most bele. Elgondolkodtam, ebbe Én valamikor belefértem??? Leültem az ágy szélére és jöttek az emlékek. Mikor a páromat megismertem ezt a nadrágot hordtam. Nem is volt olyan rég, csak pár éve. Kivettem a szekrényből egy nadrágot amit most hordok. A két nadrágot egymásra tettem, elképedtem. Az egyik a másiknak a fele. Mindkettő feszült rajtam, csak az egyik terhesség előtt a másik szülés után. Sóhajtottam egyet, Úristen ebbe a farmerba, sose fogok beleférni. 

Na ekkor jött a dezsavű! 

22 évvel ezelőtt a legnagyobb lányom születése után ugyanezt mondtam. Álltam a szekrény előtt, néztem a gyönyörű ruhákat, semmi nem jött rám. Azelőtt 60kg voltam, kosztümbe magassarkúba jártam. Szülés után 110kg nyomtam. Nem ettem Én sokat, csak kettő helyett ahogy a nagykönyvben meg van írva. Első gyerek, majd lemegy elven csak úgy pörgött felfelé a mérleg számlálója. Aztán jött a várva várt szülés. Boldog voltam. 20 évesen elképzeltem, hogy most alszok egyet és reggel mire felkelek újra a régi leszek. Hát a nagy fenéket. Az üres pocakom a térdemig lógott a mellem mint a lufi akkora lett (az csak a szoptatás után lógott a térdemig). A mérleg meg szinte ugyanannyit mutatott. Belebetegedtem. Ki se mozdultam otthonról, a szöszmösz melegítőt rojtosra hordtam, az akkor 41 labamra, (ami egyébként 38) a papucson kívül semmi nem ment rá. El voltam mint a befőtt. Pusztultam szépen lefelé, azt gondolva ez az anyák dolga. Főzés, mosás, takarítás, gyereknevelés. Közbe a lelkem romokban hevert. Undorodtam magamtól, a kövér testemtől, az igenytelenségemtől. Körmös, fodrász, kozmetikus már rég el volt felejtve. Az otthon csendes magányában senki nem látta, senki nem segített. Depressziós lettem, gyermekágyi depressziós. Akkor ezt nem tudtam! Annyira féltékeny és elutasító voltam, hogy a férjem szépen lassan megunta, kiábrándult belőlem. Elhagyott majd elváltunk. Nem hibáztatom. Mai napig jó kapcsolatban vagyunk. Hálás vagyon neki, mert ha nem hagy el, talán sose szabadulok meg attól a +50kg-tól. 

Na de térjünk vissza, ott tartottam, hogy állom a szekrény előtt, mondom ezekbe a ruhákba sose fogyok bele. Szépen összehajtogattam, zsákba raktam és elajándékoztam mindent. Talán ez volt az a pont, mikor elhatároztam le kell fogynom. Sikerült is, nem egészen fél év leforgása alatt újra a régi Én voltam. Akkor már sajnáltam a ruháimat mint a kutya. De ha ez volt az ára ...

Szóval nézem a farmert. Valamiért nagyon kedves nekem. Mondom Én ezt oda nem adom senkinek, mint régen. Én ebbe belefogyok ha addig élek is. 

Világ életemben olyan 60kg voltam. Nem sovány, nem kövér, sportos testalkatú. A 170cm magasságomhoz tökéletes. Én 3 csoportba sorolom az embereket de ezt már egyszer megírtam. ( http://anitavilaga.blogspot.hu/2016/04/a-sulyproblema-nem-genetika-csupan-az.html?m=1 ) 

Tavaly mikor elhatároztuk, hogy babát szeretnénk (mert elhatározás volt, nem pedig besikerült ahogy azt sokan gondolják) letettem a cigit. Ahogy az a nagy könyvbe meg van írva fel is szedtem 14kg. (Nem ettem többet, pusztán az anyagcserém szépen lelassult. Mikor még cigiztem minden nap meglátogattam a toalettet, azóta csak hetente 2x) Tehát a terhességet már 74kg kezdtem. Rendes kismama révén nem híztam csak 14kg na de az már összesen 88kg. Bementem szülni, megint vártam a nagy csodát. Lett is! Mire haza jöttem 90kg voltam. Kettővel több, úgy bevizesedtem. Ami nem csoda hisz az egészségem kicsit oda van ( http://anitavilaga.blogspot.hu/2015/06/nezz-ram-mit-latsz-latod-hogy-2.html?m=1 ) de már erről is írtam.

Tehát adott egy 2 hónapos gyönyörűséges pici lány, és egy tapasztalt anyuka. A depressziót elkerülvén minden nap kimozdulunk. A minimum a napi 2,5 km séta. Megyünk szépítkezni is fodrász, kozmetikus, Körmös minden hónapban kipipálva. Na és jött a tudat, ebbe a nadrágba bele kell fogyni. Ha 2 gyerek után belefogytam, nehogy már a harmadik után ne sikerüljön. Úgyhogy most életmódot váltottunk. Szoptatok, így a fogyókúra annyira nem megy, de a reggelit és a vacsorát leváltottuk zabpehelyre. (Sose ettem, dehogy ez milyen finom! Megspékelem mikor mivel: banán, csoki, kakaó, kókusz, mazsola, gyümölcs és méz. Reggel, este ezt eszem) az ebédet ugyanazt amit főzök a családnak és naponta 30-40 perc egy kis lightos torna, nehogy a tejem elmenjen. 

Minden reggel állok a szekrény előtt, megesz az ideg, semmibe nem férek bele. Aztán valamit mégiscsak magamra veszek. Feldobok egy finom sminket és mehetek. Kilépek az ajtón és királynőnek érzem magam, mert Én eldöntöttem hogy szép vagyok, mert 3 gyönyörű lány anyukája csakis szép lehet és kemény, mert addig nem nyugszok míg abba a farmerba bele nem fogyok.

Ilyen és ehhez hasonló témák vloggban
https://www.facebook.com/groups/338815019928000/





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések