Mitől lesz pimasz a kamasz?

Ültem, és csak néztem Őket! Olyan boldogság öntötte el a szívem. 15-16. évesek, igazi kamaszok. Szalonnát sütnek, viháncolnak a sötétben, nyakig beburkolózva  melegszenek a tűz mellett.
Dezsavűm van! 6 évvel ezelőtt a nagyobbik lányom ugyanígy töltötte a nyári szünetet. 
Nem a fesztiválokon, nem a Balaton saund-on. Ugyanígy itt a tűz mellett viháncolva a barátaival. 

Két lányom van, mikor megszülettek mindenki óvva intett, jaj neked, a lányokra jobban kell vigyázni! 
Aztán ahogy nőni kezdtek, kamaszodni, egyre jobban éreztem a teher súlyát. Jön a diszkó, az ital, az alkohol, a drog, hogyan fogom mindezektől megvédeni őket. 
Kerestem a kiutat, Én tudok mások kárán is tanulni. Kaptam ilyen-olyan tanácsokat meg is fogadtam. 

Aztán megtörtént a West Balkánban a itt👉tragédia és híres toxikológusunk Dr. Zacher Gábor országos kampányba kezdett. Végigjárva a középiskolákat itt👉előadást tartott: drog-, alkohol-, koffein függőség és a kamaszkor.

Minden szülőnek ajánlom, érdemes végighallgatni, érdemes azt az egy órát rászánni. 
Ha kamasz a gyereked azért, ha meg még kicsi, akkor azért!!!!
Nekem személyesen volt alkalmam élőben végighallgatni. Nagyon sokat tanultam belőle. Akkor Én azt mondtam, ezt nem csak a szülőknek, de a gyerekeknek is végig kellene hallgatnia. 

Jelenleg kering a Facebookon egy videó👉videó ahol egy jómódú édesapa megunva, hogy a huszonéves fia, ahelyett hogy dolgozna, naphosszat a virtuális világban él, fűnyíróval hajt végig a fiú összes elektromos kütyüjén. A fiú teljesen kiborulva nézi végig az egészet. 

Hozzá teszem, Én nem tudtam végig nézni, az Én szívem az elején megszakadt. Rengeteg komment van a videó alatt. Ki nevet rajta, ki sajnálkozik. Nekem csak az jutott eszembe: Hogyan jut el idáig a szülő? És hogyan a gyerek? Milyen igazak a mondások! "A gyerek a szülő tükörképe!" "Nem az a fontos mit mondasz, hanem hogy mit mutatsz!"

Volt számomra az előadás egy (a rengetegből ide illő) fontos mondanivalója. A gyermek egy üres hátizsákkal jön a világra. Aki először és a legtöbbet kell, hogy a hátizsákjába pakoljon az a szülő!!! A következő az intézmények (bölcsi, ovi, suli), majd utoljára maradnak a barátok. 
Az intézmények nem arra valók, hogy a szülő hiányos bepakolását kompenzálják! Tehát mondhatjuk, hogy ez fix. 
Na és itt jön a képbe, mennyit is pakolt be a szülő??? Ha pakolt eleget, a barátoknak nem sok hely marad. 
Ezek a gyerekek lesznek a kezelhető kamaszok, egészséges hasonló baráti körrel. A baj ott kezdődik, ha a szülő nem pakolt eleget, az űrt a barátok fogják kitölteni. Ők lesznek a fontosak, Ők lesznek a példaképek, Őket kérdezik, Velük akarnak több időt tölteni, Rájuk akarnak hasonlítani, Őket akarják követni. 

Na de nem is untatlak tovább! 

Én úgy érzem pakoltam eleget abba a hátizsákba mindkettőjüknek. Ami egyedülálló szülőként nem volt olyan egyszerű, de igyekeztem kettő helyett is pakolni bőven. 

Egy a lényeg, büszke vagyok a lányaimra. Kicsinek is kamasznak is felnőttnek is áldott jó, hálás gyerekek. Boldog vagyok, hogy Engem választottak, hogy Én lehetek az édesanyjuk!

Ilyen és ehhez hasonló témák vloggban itt👉 anitavilaga.


ha kíváncsi vagy, várlak szeretettel.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések