Tegnap vendégeket vártam. Ment a fejtörés ezerrel mit is kellene az asztalra produkálnom.
A kisebbik lányom napok óta rakott tésztát enne, gondoltam tökéletes. Na de ugye minimum 9 fő, úgyhogy megdupláztam az adagot.
Megfőztem a tésztát, elkészítettem rá az öntetet (kapros, tejfölös) vágtam bele szalonnát, sonkát. Már csak a sajt hiányzott. Szoktam bele is tenni, meg persze a tetején is igen finom, mikor jó ropogósra sül.
Elővettem a sajtreszelőt és nézegettem. Nem tudom ki hogy van vele, de én rühellem. Mindig sikerül vagy a körmöm, vagy az ujjam elreszelni. (Lehet csak Én vagyok pancser?)
Szóval nézegettem a fél kiló trapistát és sóhajtoztam, ezt Én meddig fogom reszelgetni???
Aztán jött az ötlet. Van nekem egy szuper csoda aprítóm.
Már egy előző blogbejegyzésben írtam milyen jó vele hagymát aprítani. Elkezdtem agyalni, mi lenne ha a sajtot belekockáznám? Végig gondoltam a trapista sajt elég zsíros, lehet egybe áll majd az egész.
Na de mivel annyira utálom a reszelést, eldöntöttem Én bizony bepróbálkozom.
Kockára vágtam a sajtot, beledobáltam az egészet (50dkg) egybe. Húztam rajta párat (kb. 10 másodperc) az eredmény magáért beszél. A képen is jól látható, nem állt egybe, szép egyforma apró pici kis morzsa lett a sajtból.
Beleszórtam a tésztába a negyedét, a többit meg a tetejére.
Annyira jól sikerült, pillanatok alatt alig maradt egy tányérnyi, úgyhogy sajnos a kész állapotot időm nem volt lefotózni.
Még mindig és újra azt mondom, egy ilyen aprítónak minden háztartásba lennie kell!!!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése