„apák napja”

Június 17.-én apák napján az édesapákat ünnepeljük. Az én életemben 4 édesapa játszotta a főszerepet.
Az első az édesapám. Az édesapám, aki egyszer vágott pofon, de akkor a fal adta a másikat. Soha azelőtt és soha azután. Épp hulla fáradtan jött haza a munkából. Családi házban laktunk, sarki ház, nyár, forróság nyitva minden ablak. Épp nagy rendrakásban voltunk a bátyámmal, mikor egyikünk talált egy „Bélást” ha fiatal vagy, neked ez nem mond semmi. Mi is volt a bélás? Egy rézből készült 2-Ft-os érme, amit anno telefonálásra lehetett használni. Szóval megtaláltuk a bélást. Abban az időben ez nagyon nagy pénz volt, mondjuk, mint jelenleg egy 200-as. Fogtam szépen zsebre vágtam. Erre a tesóm nekem ugrott add ide az az enyém. Na, ebből aztán kerekedett egy jó nagy vita, és ahogy illik testvérek között, szépen összeverekedtünk. Ezt hallotta meg messziről az édesapám. A nyitott ablakom keresztül, az egész utca zengett tőlünk. Belépett a házba és elkiabálta magát: hol vagytok? Szaladtunk nagy boldogan, bár akkor még nem is sejtettük mi vár ránk. Adott mindkettőnknek egy puszit aztán megkérdezte mi ez a hajcihő. Elmondtuk mi történt. Erre lendült a keze, először én kaptam egy óriási nagy fülest, majd a testvérem. Álltunk értetlenül, mire megkérdezte: Tudjátok ezt miért kaptátok? Sírva válaszoltuk, hogy nem. Na, akkor elmondom: annyira csórók még nem vagyunk, hogy egy rohadt 2.-Ft-on veszekedjetek. Benyúlt a zsebébe és mindkettőnknek adott egy-egy bélást. Közölte, most mindenki szépen bevonul a szobájába és elgondolkodik.
3 napig ott volt a keze nyoma az arcomon. Akkor nagyon bántott. Felnőtt fejjel, már teljesen megértem.
Az édesapám volt, aki mindig hitt és bízott bennem. Mikor elkezdtem szőni a nagy egetrengető terveimet, mert már gyerekként is ilyen voltam, mindenki kinevetett, ugyan már, hagyjad már, minek, úgyse sikerül. Akkor mindig oda állt elém és azt mondta: csináld meg, ne foglalkozz senkivel.
Az édesapám volt, aki 2011.-ben súlyos agyi katasztrófát szenvedett, és az intenzív osztályon haldoklás közben is érzékelt engem, fogta a kezem.
Az édesapám volt, akinek 3 napot jósoltak ezután, és ő hitt és bízott bennem, és a legnehezebb percekben is szorította a kezem, aki még velem volt 6. éven át, és mindig tőlem várta a megoldást.
Sajnos már nincs közöttünk http://anitavilaga.blogspot.com/2018/04/gyasz-2011_26.html de hiszem, hogy fentről ugyan úgy hisz és bízik bennem, és ha már nem is fogja a kezem, de itt marad örökre a szívemben.

A másik két apa a legnagyobb és a középső lányom apukái. A két nagy lányomat, születésétől fogva egyedül neveltem. Ez a két édesapa bizonyította be a számomra, hogy egyedül is meg lehet váltani a világot, és hogy milyen csodálatos édesanya vagyok. http://anitavilaga.blogspot.com/2015/08/anya-vagyok-egyes-szam-elso-szemelyben.html. Általuk nyertem a hitet önmagamban, általuk nyertem az erőt, és tanultam meg, édesanyának lenni a világon a legcsodálatosabb dolog, a legdrágább kincs.

Aztán 4. évvel ezelőtt jött az életembe a jelenlegi párom. Új dimenziót kapott az életem. 39 évig hittem magamba, tudtam egyedül bármit elérek, aztán jött ő és minden nap arra tanít, együtt sokkal könnyebb.
Tegnapelőtt volt a kislányunk 1. éves születésnapja. Ő elhitette velem, hogy 42. évesen és ennyi betegséggel http://anitavilaga.blogspot.com/2015/06/nezz-ram-mit-latsz-latod-hogy-2.html is lehet nekünk gyermekünk, aki csodálatos apa és szenzációs társ a mindennapokban. Aki 100kg-an is elhitette velem, hogy egy gyönyörű nő vagyok, aki fogta a kezem a szülőszobán, aki minden szeretetével ugyanúgy rajong a negyedik gyermekéért is, mint a másik háromért.
Aki pelenkázik, fürdet, öltöztet, sétálni visz. Aki nap, mint nap, hisz és bízik bennem. Aki arra ösztönöz, és minden nap a segítségemre is van abban, hogy valósítsam meg az álmaimat, mert ő itt van, segít nekem és fogja a kezem.
Aki minden nap elmondja, hogy csodálatos anya vagyok, és aki az vallja:
„egy édesapa annyira szereti a gyermekét, amennyire az édesanyja megszeretteti vele.”

Apák napja van, isten éltessen benneteket! Köszönöm, hogy vagytok NEKEM!
Általatok lettem olyan anya amilyen vagyok, nektek köszönhetem a három gyönyörű gyermekem. A három gyönyörű lányom, akik mind-mind egy külön egyéniség.

A kicsi pedig maga a BOLDOGSÁG!


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések